Falaim

Sokáig úgy éreztem, hogy szobám az egyetlen menedékhelyem,
ahol biztonságban vagyok.
Ott nem érhet bántódás, oda nem mehet be más, így nem hallom a gúnyolódás
és a lenézés hangjait.
Ott az én szabályaim érvényesek. Fantáziám erős falakat épített
közém és világ közé.
Anyám aggodalma és pánikrohamok sorozata ébresztett rá arra,
hogy valami még sincs rendben.
Erőnek erejével mindent megtettem, hogy a falakat ledöntsem
és éljek.
De mennyivel könnyebb őket felépíteni, mint romba dönteni, elpusztítani
Nehezen ment.
Ha nem lett volna a családom, egy barátom és Gáborom
talán nem sikerült volna.
A félelemnél és fájdalomnál nincs nagyobb akadály,
de őket sikerült ledöntenem.
Győztem.